Az élethez szükséges készségek elsajátítása

A szülők felelőssége

Elengedhetetlenül szükséges, hogy a gyermekek, mire elérik a felnőttkort, birtokában legyenek az élethez fontos készségeknek. Cikkünkben ötleteket kaptok arra, hogy hogyan valósítsátok meg ezt a célt a gyakorlatban.

Mit nevezünk életkészségeknek?

Ebben sok szakember megegyezik: Főként a szociális és problémamegoldó készségek sorolhatók ide.
Az otthon a legfontosabb hely, ahol gyermekeink mindazokat az alapkészségeket megszerezhetik, melyek szükségesek egy sikeres élet megteremtéséhez. De nem mindegy, ezt HOGYAN próbáljuk elsajátíttatni velük.
A probléma legtöbbször nem a szándékban rejlik, hanem a megvalósítás módszerében.

Egy népszerű könyvből szeretnék pár gondolatot idézni:

Mi a kezdettől fogva mindig őszinték voltunk Tibivel: “Reménytelen eset vagy!”
Bátorítottuk őt: “Pattanj már fel a fenekedről!”
Segítettünk neki célokat találni: “Ha megbuksz a vizsgán, kitekerem a nyakad!”
Megosztottuk vele a felelősséget: “Te vagy a hibás!”
Irányt mutattunk neki: “Miért nem vagy olyan, mint az apád?”
Megtanítottuk rá, hogy az emberek különbözőek: “Semmirekellők a barátaid!”
Bátorítottuk, hogy legyen önálló: “Takarodj hazulról!”

Nem fér a fejembe, hogy ezek után miért nincs önbizalma!
/Andrew Matthews: Barátkozni jó!/

Hát igen! Nevelni nem könnyű, de nem is lehetetlen.
Fő szempont minden kapcsolatunkban az kell, hogy legyen, hogy engedjük a másikat azzá válni, amivé benső indíttatás alapján lennie kell. Célunk a TELJES emberré nevelés.
Ez természetesen nem jelent ráhagyást, sőt! Ellenkezőleg.

Figyeljük meg, mik azok az alap adottságok, melyekkel gyermekünk veleszületett módon rendelkezik, és csak azokra kell rásegítenünk, amelyek kevésbé kifejezettek nála. Alapadottságainak csak megfelelő táptalajt kell biztosítanunk.

Vegyünk egy példát:
Egy 2,5 éves gyermek remekül fel tud állítani játék közben rendszereket, mint pl.: színek szerinti vagy nagyság szerinti csoportok létrehozása, de ha egy játszótéren vagyunk vele, elszalad a többi gyerek elől.
Ilyenkor sok esetben megkapja a “címkét”, hogy “félénk”. Ne nyugodjunk bele, de ne is erőltessük!
Mit tegyünk akkor? Mivel a gyermek egy fejlődésben lévő lény, ne várjuk el, hogy gombnyomásra működjön, hanem folyamatként tekintsünk a benne lezajló változásokra.
Teremtsük meg a lehetőségeket a fejlődésre, mutassunk példát, és figyeljünk: előbb-utóbb megjelenik a viselkedésében a kívánt változás.

Természetesen működhet a negatív példa is: mi nem csinálunk valamit helyesen, és ő, más példájából merítve, mégis megtanul egy adott készséget, de ez a ritkább eset.
Sajnos nem VÁRHATJUK el azt, hogy amiben mi nem mutatunk jó példát, azt a gyerek jól csinálja.

Nevelésünk legsarkalatosabb pontja az, hogy mindig HIGGYÜNK a gyerekben, hogy meg fogja állni a helyét az életben. Amint felmerül bennünk az aggodalom, azonnal vissza kell térítenünk magunkat: “Hé, még nem felnőtt, még csak gyerek!”

Természetesen jó, ha tudatában vagyunk annak, milyen készségek jellemzik a gyermeket egy-egy adott életszakaszban, és mik azok a területek, amelyeken egy-egy életév, vagy rövidebb életszakasz során “dolgozik”, amit fejleszt magában.

Sajnos gyakori pl. az a nézet, hogy a másfél éves, IZOMZATOT FEJLESZTŐ gyermeket hiperaktívnak minősítik a felnőttek, akikben már rég nincs akkora lendület?

A kétéves a RENDSZEREZÉSt tanulja, ezért kezdetben kipakol minden szekrényt, hogy lássa, mi tartozik egy adott csoportba. Ha ezt észrevesszük, szépen lassanként megtaníthatjuk VISSZA is rámolni, finoman irányítva kezdetben, hogy mi hová való.

Vagy pl. a kamasz, akinek a HORMONHÁZTARTÁSA olyan VÁLTOZÉKONY, mint az áprilisi időjárás, megkapja a hisztis, kezelhetetlen bélyeget: ehelyett jó alkalom az élet nagy kérdéseinek és összefüggéseinek megbeszélésére, a belső bizonytalanságának felszámolására.

Legyünk tehát biztosak a pozitív végkifejletben, és tanuljuk meg a “szülőség” alapismereteit.

Következő cikkünkben ezzel a témával fogunk foglalkozni.
Addig is kellemes kertészkedést kis ember-palántánk körül!

Kategória: Emberi kapcsolatok, Írások Címke: , , ,

Ez a honlap sütiket (cookie) használ. A kérem fogadja el vagy tájékozódjon. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás